Nagyboldogasszony búcsú

Szűz Mária mennybemenetele

Szűz Mária mennybemenetele a katolikus egyház egyik fontos ünnepe, amelyet minden évben augusztus 15-én tartanak. Ez a nap Mária mennybevitelének emléknapja, amikor – a hagyomány szerint – testtel-lelkkel felvették a mennyországba.

Mit jelent az ünnep?

A katolikus tanítás szerint Szűz Mária nem halt meg hagyományos értelemben, hanem "elaludt" (ún. dormitio), majd Istenszülőként testében is felvétetett a mennybe. Ez a hit a 6. századtól terjedt el, és 1950-ben XII. Piusz pápa dogmává nyilvánította (azaz kötelező hitigazsággá emelte).

Magyarországon különösen nagy jelentőséggel bír ez az ünnep, mivel Szent István királyunk az országot Szűz Mária oltalmába ajánlotta, így Nagyboldogasszony a magyar nemzet védőszentje. Az ünnephez számos népszokás is kapcsolódik, például a füvek és virágok megszentelése, melyeket később gyógyításra és más célokra is használtak. 

Hogyan ünneplik?

• Misék és körmenetek: A katolikus templomokban ünnepi szentmiséket tartanak, gyakran virágokkal díszítik Mária szobrait.
• "Boldogasszony napja": Magyarországon hagyományosan a gyümölcsök és a gabona szentelése is történik (ún. "nagyboldogasszony").
• Népi hagyományok: Sok helyen virágokat szórnak a templomokban vagy Mária tiszteletére énekelnek.

Bibliai alapja?

A Biblia nem említi konkrétan Mária mennybemenetelét, de a hagyomány a következő iratokra támaszkodik:

• Arany Legenda (Legenda Aurea) – középkori gyűjtemény
• Különböző keleti egyházi írások

Ha augusztus 15-e vasárnapra esik, Magyarországon törvényi munkaszüneti nap is (2025-ben péntekre esik, így nem pihenőnap).